Az alkohol rákkeltő hatása tudományosan régóta bizonyított, egy friss amerikai kutatás azonban újra ráirányította a figyelmet arra, hogy nem csak a súlyos vagy tartós alkoholfogyasztás jelenthet veszélyt. Már viszonylag kis mennyiség rendszeres fogyasztása is növelheti bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Mindez ráadásul az Észak-Alföld térségében különösen veszélyes tényező.
Az Egyesült Államokban 1990 és 2023 között több mint kétszeresére nőtt azoknak a daganatos haláleseteknek a becsült száma, amelyek kialakulásában az alkoholfogyasztás szerepet játszott. Míg 1990-ben 11 361 ilyen halálesetet becsültek, 2023-ban már 23 126-ot. Az eredményeket a The Lancet Regional Health – Americas folyóiratban megjelent tanulmány ismertette.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek nem olyan esetek, amelyeknél egyenként megállapították volna, hogy az alkoholfogyasztás okozta a betegséget. A kutatók több mint három évtized népegészségügyi adatai és az alkoholfogyasztásra vonatkozó becslések alapján számították ki az alkoholnak tulajdonítható halálozást. A vizsgálat szerint különösen az 55 év felettiek és a férfiak körében volt magas az alkoholhoz köthető daganatos halálozás.
Az alkoholt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC már évtizedekkel ezelőtt az úgynevezett 1-es csoportba tartozó rákkeltő anyagok közé sorolta. Ugyanebbe a kategóriába tartozik például a dohányfüst és az azbeszt is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy pohár alkohol ugyanolyan mértékű veszélyt jelent, mint a dohányzás vagy az azbesztnek való kitettség. A besorolás azt fejezi ki, hogy elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy az adott anyag vagy hatás rákot okozhat emberben.
A WHO szerint az alkohol bizonyítottan legalább hét daganattípus kialakulásához járulhat hozzá. Ezek közé tartoznak a szájüregi, garat-, gége-, nyelőcső-, máj-, vastag- és végbélrák, valamint nőknél az emlőrák. Az alkohol lebontása során keletkező acetaldehid maga is rákkeltő vegyület, emellett az alkoholfogyasztás több más mechanizmuson keresztül is károsíthatja a szervezetet.
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a daganatos betegségek szempontjából nem lehet olyan alkoholszintet megjelölni, amely biztosan kockázatmentes lenne. A kockázat általában az elfogyasztott mennyiséggel emelkedik, de már kis mennyiségnél is kimutatható lehet. A WHO európai irodája ezért úgy fogalmaz: a rákkockázat szempontjából nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint.
Ez a vörösborra, a sörre vagy éppen a pálinkára egyaránt igaz: a rákkeltő hatás szempontjából nem az ital típusa, hanem elsősorban a benne lévő etanol számít.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye önálló alkoholfogyasztási adatait a legfrissebb országos egészségfelmérés nem közli, a megyét is magában foglaló Észak-Magyarországról azonban rendelkezésre állnak friss számok.
A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint az Észak-Alföldön a lakosság 4,2 százaléka számított nagyivónak, miközben országosan 3,8 százalék volt ez az arány. A régió adata Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét együttesen tartalmazza.
A KSH meghatározása szerint nagyivónak számítanak többek között azok a nők, akik egy hét alatt hét, illetve azok a férfiak, akik tizennégy alkoholegységnél többet fogyasztanak, továbbá azok is, akik egy alkalommal legalább hat egység alkoholt isznak meg. Egy alkoholegységnek a statisztika egy korsó sört, két deciliter bort vagy fél deciliter röviditalt tekint.
Az észak-magyarországi lakosság további 13,2 százaléka a mértékletes alkoholfogyasztók közé került, 47,8 százalék ritkán ivott, 34,8 százalék pedig egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. Érdekesség, hogy miközben a nagyivók aránya kissé meghaladta az országos átlagot, az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya is magasabb volt az országos 31,1 százaléknál.
A friss kutatás azért is figyelemre méltó, mert a daganatos betegségek megelőzéséről szóló nemzetközi ajánlások egyre kevésbé csak a „mértékletes” alkoholfogyasztásra helyezik a hangsúlyt. A WHO és az IARC 2026-ban közzétett globális elemzése szerint az új daganatos megbetegedések mintegy 37 százaléka kapcsolatba hozható valamilyen megelőzhető kockázati tényezővel. Ezek közül világszerte a dohányzás áll az első helyen, de az alkoholfogyasztás is a jelentős, befolyásolható rizikófaktorok közé tartozik.
Fotó: The Lancet Regional Health – Americas
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
